Black Laws Matter
Először is idézzük fel egy pillanatra, mi minden történt George Floyd halála után. Miután a halállal végződő rendőri intézkedésről készített videó bejárta a világhálót és az össze amerikai televíziós csatornát, afroamerikaiak tíz- és százezrei kezdtek tiltakozásba valamennyi amerikai nagyvárosban. És ahogy azt már évtizedekkel korábban is láttuk, percek alatt elképesztő zavargásokká fajultak az úgynevezett tiltakozások.
Az önmagát jogvédőnek nevező Black Lives Matter mozgalom a közösségi médiában elkezdte szervezni ezeket a lázadásokat, amelyek hamarosan a Donald Trump elnök vezette kormány ellen irányultak. Gyorsan kiderült, hogy a BLM-et a demokratákhoz közelálló pénzemberek, hálózatok, köztük Soros György propagandahálózata pénzelte, hogy minél inkább Trump-ellenes színezetet kapjon a tiltakozáshullám. Eközben egyre erőszakosabb zavargásokat rendeltek, hogy az állampolgárok bizalma megrendüljön a kormányzatban. A BLM pedig elkezdte terrorizálni a nem fekete lakosságot, a helyi politikusokat. Ehhez a megfélemlítési kampányhoz az összes liberális média, köztük – mint kiderült - a CNN is csatlakozott. Ez olyannyira sikeres volt, hogy egyes városokban feloszlatták a rendőrséget, mert az afroamerikai közösség ezt követelte.
A BLM és a példáját követő fekete mozgalmak a fősodratú média támogatásával eljutottak oda, hogy nyíltan terjeszthették immár a fehérek elleni rasszista ideológiájukat. Ennek hullámain sikerült egészen a Fehér Házig menetelnie Joe Biden amerikai elnöknek, annak ellenére is, hogy kiderült, maffiavezér módjára avatkozott be az ukrán igazságszolgáltatásba, lefizette az akkori ukrán elnököt, leváltatta a főügyészt, csakhogy senki ne vizsgálja fia kétes Ukrajnai üzleti ügyeit.
Ha mindezek még nem kérdőjelezték volna meg az Amerikai Egyesült Államok jogállami mivoltát, akkor a Chauvin-ítélet ezt egyértelműen megteszi, ahogyan arra például Magyarics Tamás, az ELTE professzora is rávilágított.
A George Floyd haláláért felelőssé tett rendőrtiszt ügyében hozott ítélet meghozatalának dátuma ismert volt. Néhány nappal korábban demokrata párti politikusok elkezdtek olyan nyilatkozatokat tenni a médiában, amelyek konkrétan befolyásolni, sőt, fenyegetni voltak hivatottak az állítólagosan független amerikai igazságszolgáltatást.
A demokraták a sajtóban azt üzenték, hogyha az ítélet nem fogja megfelelően képviselni a fekete lakosság dühét, és nem az általuk elvárt forgatókönyv szerint alakul, annak beláthatatlan társadalmi és politikai következményei lesznek. Sőt, egyes médiumok elkezdték azt sulykolni az emberek fejébe, hogy ha csak egy kicsit is enyhe lesz az ítélet, akkor ismét zavargások lesznek.
És a nemzetközi fősodratú sajtónak, a jogállamiságért rendszeresen kiabáló európai politikusoknak ezzel a világon semmi bajuk nincs.
Sőt, még mindig Amerika felé néznek, és onnan várják az iránymutatást. Nem is akármilyet. Nemrég az amerikai kongresszusban felállt egy kétpárti munkacsoport, amelynek célja egy olyan kormányzati stratégia kidolgozása, amely segíti az Egyesült Államok demokrácia-exportját. A munkacsoportot természetesen liberális kutatóintézetek és Soros György által pénzelt NGO-k hozták létre. Az egész agenda egyik lényege, hogy az amerikai külpolitika csak olyan országokkal álljon szóba szövetségesként, ahol a demokratáknak tetsző, a velük mindenben – például migrációs, gender és jogállamisági ügyekben – egyező ideológiát képviselő kormányok vannak hatalmon. Ahol pedig nem ilyen a kormányzat, ott mindent tegyenek meg azért, hogy olyan legyen.
Ezzel nyíltan kifejtették, hogy ha kell, be is avatkoznak egy szuverén ország választási kampányába. Nem is kétséges, hogy a jelenlegi Biden-Harris kormányzat ideológiai lázálmával ellentétesen gondolkodó, tehát a családra, a keresztény értékekre, a nemzeti identitásra építő magyar kormány amerikai politikai támadások célpontja lesz.
Csak akkor azt árulja el valaki, hogy ha a Biden-adminisztráció hivatalos amerikai politikává teszi más országok választásába való beavatkozást, akkor miért háborog folyton azon, hogy szerinte az oroszok is azt tették az amerikai elnökválasztással?