Petry-csésze

Az embert megfélemlítik, megélhetése és puszta léte kerül veszélybe, ha nyíltan ki meri mondani, amit gondol. Bár nagyon hasonlít rá, nem a LIBE bizottság valamelyik hazánkat minden alap nélkül elmarasztaló jelentéséből idéztem. Ez ugyanis – a LIBE koholmányokkal ellentétben- a valóság. Petry Zsoltot, a német Hertha fociklub magyar kapusedzőjét azért rúgták ki, mert azt merte mondani, hogy nem ért egyet az esztelen bevándorlással. De kifejtette egyet nem értését az egyneműek házasságáról is. Ez, vagyis a véleményszabadság, az európai demokrácia fellegvárában, Németországban azonban tilos, már ha az ellenkezik a fősodratú liberális nézetekkel. Brüsszel, a Soros-birodalom, Vera Jourova mélyen hallgat. Mert a jogállamisággal csak nálunk lehet gond.

Nagy ám a csend. Európa demokratái, a sajtószabadságért aggódók, a jogállamiságért nyivákolók most csendben lapítanak egy sarokban, és kétségbeesetten azt várják, hogy valaki mondja meg végre, mit is kellene ilyenkor mondani.

Erre ugyanis nincs mit mondani. Németország ugyanis – ha következmények nélkül hagyja azt, ami Petry Zsolttal történt, akkor kiírja magát a jogállamok sorából.

A Petry-ügy ugyanis megfellebbezhetetlen bizonyítéka annak, hogy ma Európában csak a genderőrület és a migránspárti vélemény elfogadott, sőt, amint a példa mutatja elvárt. Ha valaki ennek ellentmond, ugrik az állása, ugrik az élete, hiszen más klubok sem fogják, pontosabban merik majd alkalmazni Petryt, nehogy kikezdje őket a genderbajos balliberális véleményterror.

És Vera Jourova, az Európai Bizottság alelnöke a napokban ismét arról beszélt, hogy a magyar demokrácia beteg. Hát, kedves Jourová asszony, ha a magyar demokrácia beteg, akkor a német demokrácia oszló hulla, amit már beköptek a legyek.

A magyar baloldalnak mégis ez tetszik jobban. Legalábbis az alapján, hogy a DK-s polgármester, Niedermüller Péter Petry Zsoltot bírta támadni az ügyben a közösségi oldalán. Nem véletlen, az önmagát demokratának nevező városvezető, valójában igazi kommunista, csakúgy, mint főnöke, és már alig várja, hogy nálunk is az a fajta sajtó- és véleményszabadság uralkodjon, mint amire most példát láthattunk Németországban. Ha rajtuk múlna, csak az a vélemény lenne szabad, ami nekik tetszik, aki pedig nem úgy táncol, mehet a híd alá. Az lenne ám csak a demokrácia.