Bende Balázs
Bende Balázs

szerző

Sorosforradalom

Ha most lennének a választások, akkor ez lenne az amerikai történelem leggyorsabb és legsimább újraválasztása – ezt januárban, a svájci Davosban rendezett világgazdasági fórumon mondta Soros György. A milliárdos beszédében – noha többször is narcisztikus csaló gazembernek nevezte az amerikai elnököt – elismerte, hogy Donald Trump úgy felpörgette az amerikai gazdaságot, amit korábban elképzelni sem lehetett. Ahogy fogalmazott, forrásponton tartja a gazdaságot az elnök, olyan potenciált hozott ki az ország teljesítőképességéből, amely mindenki számára egyértelművé tehette volna, hogy Donald Trump úgy nyeri meg a 2020-as elnökválasztást, mint a pinty.

Csakhogy Soros György a legsimább újraválasztásról szóló mondatát, folytatta is, aminek akkor és ott igazából senki nem tulajdonított jelentőséget. Azt mondta, ha most lennének a választások, ez lehetne az amerikai történelem leggyorsabb és legsimább újraválasztása, csakhogy - mint folytatta - 10 hónap van még a választásokig, és forradalmi helyzetben ez a 10 hónap szinte végtelenül hosszú.

A lassan, galuskásan beszélő 90 éves üzletembert nagy tisztelet övezi a davosi fórumra hivatalos körökben. Mindenki udvariasan kacag mérsékelten humoros megjegyzésein, erőltetett szarkazmusán, és senki nem vette volna magának a bátorságot, hogy rákérdezzen, bocsánat Gyuri bácsi, mit is tetszett mondani? Forradalom? Betudták annak, hogy a 90 évesen is borotvapenge élesen gondolkodó spekuláns biztos fáradt volt a New York-Davos út után.

Ha tudták volna, mire gondolt, hogy lényegében a tudtukra adta, mire is készül ő és hálózata a következő 10 hónapban, mindannyiukban megfagyott volna a vér egy szempillantás alatt.

Mert ami utána következett, azt Soros György forradalomnak nevezte, de ha létezne politikai háborús bűnök bírósága, ezt bizony kegyetlen mészárlásnak hívnák.

A Soros György által is forrásponton pörgő gazdaságról, a 4 és fél millió új munkahelyről szóló hírek az amerikai balliberális fősodratú médiában eltűntek, a helyüket átvették a válságba süllyedő gazdaságról szóló tudósítások. Az pedig csak merő véletlen, hogy kapóra jött a koronavírus-járvány, amely tényleg kis híján térdre kényszerítette az amerikai gazdaságot. Persze ha a Trump kormányzat nem húzta volna fel a GDP-t oly magasra, akkor mostanra már tényleg romokban lenne az Egyesült Államok, de ezt a sajtó szemérmesen elhallgatja.

Azt azonban nem hallgatták el – noha bizonyíték nem volt rá -, hogy egyes a demokratákhoz közel álló szakértők szerint az oroszok majd megint segítenek Trumpnak csalni a választáson. Persze ennek nyoma sem volt, és a mai napig nincs is, de hangulatot kelteni lehet vele abban az országban, ahol pár évtizede még börtönbe zárták a kommunistákat és megfigyelték azokat, akik Tolsztojt olvastak.

Majd jött a BLM terror és a zavargáshullám. Az egész országban szinte egyszerre fellobbanó tüzek, utcai harcok, faji zavargások és összecsapások megrengették a rendőrségbe és a hatóságokba, áttételesen pedig a kormányzatba vetett társadalmi bizalmat. Az amerikai médiatársaságok, az önmagukat függetlennek nevező hálózatok pedig egymással versengve fasisztázták, nácizták, rasszistrázták le az amerikai elnököt és a teljes republikánus közösséget. Meggyőzték az amerikaiakat arról, Donald Tramp az oka, amiért félniük kell kimenni az utcákra, és tartaniuk kell a fekete bandák – egyébként szerintük teljesen jogos – terrorizálásától.

A járvány pedig a Soros-hálózat malmára hajtotta a vizet. Az Obama-kormányzat ámokfutása nyomán az összeomlás szélére sodort amerikai egészségügyet valósággal letaglózta a koronavírus. Természetesen minden egyes fertőzöttet, halálesetet Donald Trump nyakába varrt a sajtó.

A választási rendszer és eljárás pedig olyan lyukacsos lett, mint egy ementáli sajt. A demokraták összehangolt és rendszerszerű tevékenységeinek köszönhetően mostanra lassan azt sem tudni biztosan, hogy egyáltalán hányan szavaztak valójában, és hány szellemvoks létezik, hány évtizedek óta halott amerikai polgár regisztrált a választás előtti napon és küldte is vissza még aznap a szavazatot.

Az amerikai belbiztonsági minisztérium pénteken közleményben jelezte, ez volt az amerikai történelem legbiztonságosabb választása, semmilyen rendszerszintű csalás nem volt. Persze kérdés, hogy az a szervezet, amelye az amerikai választási rendszer és a kormányzati infrastruktúra védelmét rábízták, bevallaná-e, hogy miközben állítólag árgus szemekkel figyelt, csalások sorozatát hajtották végre az orruk előtt. Szakértők szerint ennek beismerése ugyanis azt eredményezhetné, hogy az amerikai biztonsági és hírszerzési hatóságok, valamint a teljes kormányzat iránti társadalmi bizalom teljesen összeomolhatna.

Így lesz teljes a 10 hónapos, jól megtervezett, megkomponált és mesterien végrehajtott terv, amelynek végén ismét olyan elnök kerülhet a Fehér Házba, a világ legerősebb hadseregének élére, aki személyesen és alelnökén keresztül is lekötelezettje Soros Györgynek.