Zöldség

A férfi, akinek nem ez volt az első hasonló esete, egy elektromos meghajtású motoros ernyővel az aréna fölé szállt, és egy hatalmas latexlabdát akart a pályára dobni, amelyen az volt a felirat, hogy „az olajat rúgjátok ki!”. Ezzel a fosszilis üzemanyagok felhasználásának káros környezeti hatásaira, és az olajipar azonnali leállítására akarta felhívni a figyelmet.

A tervbe azonban hiba csúszott. Az ejtőernyős beakadt az aréna tetején kifeszített kábelekbe, amelyek a zérógravitációs kamerát tartották. Az elektromos motor forgólapátjait védő fémkosár leszakadt, darabjai a nézők közé repültek, a kamera kis híján eltalálta a francia szövetségi kapitányt. Az ejtőernyős a teljes felszerelésével majdnem a nézők közé csapódott, csak az utolsó pillanatban sikerült a pálya fölé irányítania magát, és a füvön ért földet. Azonnal elfogták és őrizetbe vették.

A félresikerült manőverben többen könnyebben megsérültek. A Greenpeace közleményben igyekezett elnézést kérni mindenkitől.

Ha pusztán azt nézzük, hogy egy újabb őrült Greenpeace-s tiltakozóakciót láttunk, amelyben néhányan könnyebben megsérültek, még akár legyinthetnénk is az egészre.

De ez nem csak ennyi.

Lassan évek óta tapasztalhatjuk, hogy a politika olyan helyeken jelenik meg, ahol annak semmi keresnivalója nincs. Az Oscar-díjak, Golden Globe-díjak esetében már azon lepődnénk meg, ha nem valami politikai agenda mentén osztogatnának elismeréseket, a film önmagában már nem érdekel senkit. A zenei díjátadók sem kivételek, de lassan a Nobel-díj is erre a sorsra jut. Az Olimpián már kötelezően genderbajozunk, transznemű versenyzőkről beszélünk, és persze már van úgynevezett menekült csapat, amely tagjai nem tartoznak egy nemzethez sem.

A focipályákon térdelnek, szivárványoznak, és most már zöldterror is van. A Greenpeace-t nem érdekelte, hogy a szigorú korlátozások között töltött másfél év után a német focirajongók végre kiszabadulhatnak, elmehetnek meccsre, vehetnek egy pofa sört, és teli torokból, maszk nélkül üvölthetik tízezredmagukkal, hogy Deutschland!

A Greenpeace aktivistája ebbe is bele akart rondítani, és kis híján túltolta nagy igyekezetében. És noha sokan egyetértenek az üzenettel, amely egyre inkább politikai, mint valóban környezetvédelmi kérdés, a módszer mégis elfogadhatatlan.

És nem csak azért, mert majdnem megsérültek többen. Sokan - köztük az ejtőernyős sem – tudta mi minden zajlott le a háttérben az ő kis magánakciója közben.

A bajor belügyminiszter, aki teljesen érthetően tajtékzott a dühtől, mesélte el, hogy milyen kevésen múlt a tüntető élete. És nem az ejtőernyőzés közvetlen és ismert kockázatai miatt.

Az EB idejére ugyanis az Allianz Aréna, és a többi stadion is repüléstilalmi övezet lett. Nem véletlenül. Tízezrek vannak egy helyen, akik nem is a saját biztonságukra figyelnek, hanem önfeledten nézik a meccset. A terrorelhárító pontosan tudják, hogy egy zsúfolt stadion kiváló célpontja egy drónos támadásnak. Ezek a távirányítható repülő szerkezetek több kilós bombákat is elbírnak, egy robbanás utáni pánikban pedig százak halhatnak meg.

Éppen ezért a stadion környékén lévő magas épületek tetejére mesterlövészeket telepítettek. A bajor belügyminiszter elmondta, a Greenpeace-s őrült jobb ha tudja, hogy bizony rajta voltak a célkeresztek, és csak azért, csak és kizárólag azért nem kaptak tűzparancsot a mesterlövészek, mert az ejtőernyőn meglátták a Greenpeace feliratot, és erről szóltak a parancsnoknak.

Érdemes belegondolnunk egy kicsit, hogy mi minden futhatott át a parancsnok agyában, amíg meghozta a döntést. Ha kiadja a tűzparancsot, szinte biztosan meghal az ejtőernyős még azelőtt, hogy pontosan ki lehetne deríteni szándékait. Ha meghal, és elveszíti az ellenőrzést a motoros ernyő felett, akár még súlyosabb baleset is történhetett volna.

De mi van akkor, ha nem adja ki a parancsot, és az ejtőernyős egy önmagát zöldaktivistának álcázó terrorista, akinek a hátán lévő motorban robbanóanyag van. Ha nem jól mérik fel a veszélyt, hagyják berepülni, akár százak élete kerülhetett volna veszélybe.

Nem azzal van a baj, hogy zöldaktivisták vagy éppen zöldterroristák mindent elkövetnek, hogy felhívják a figyelmet a bolygót fenyegető veszélyekre. A baj azzal van, hogy eközben az emberélet védelme csak másodlagos a számukra.